Lövöldözés egy csepeli iskolában - két halott, egy sérült

 

Elolvasom »

 

Olvasom a  fenti két cikket miközben próbálom megérteni, hogy ez most miért jó nekünk (azon kívül, hogy kapunk érte zsozsót), hogy eladjuk a kvótáinkat.  

 

 

6 millió tonna kibocsátási kvótát adtunk el Madridnak

http://www.uzletietika.hu/20081113/6_millio_tonna_kibocsatasi_kvotat_adtunk_el_madridnak 

 

 

2 millió tonna kibocsátási kvótát adott el hazánk

http://www.uzletietika.hu/cikkek/20080930/2_millio_tonna_kibocsatasi_kvotat_adott_el_hazank 

 

Olvasom a  fenti két cikket miközben próbálom megérteni, hogy ez most miért jó nekünk, hogy eladjuk a kvótáinkat.

Az egy dolog, hogy adható-vehető és igen jó biznic - még egy magánszemélynek is! - csak épp' nem értem.  Értem azt is, hoyg megtakarítottunk belőlük egy csomót, s most van.

 

Teljességgel nem vagyok jártas a témában, de elég mélyen bele kellett másznom egy adóügy kapcsán.

Akkor és ott, az lett a konklúzió, hogy  a cég nem tudja, nem valósíthatja meg a tervezett beruházást (egy gyár megépítését), mert ha megcsinálja, akkor az új üzem miatt növekszik a kibocsátása és nem rendelkezik annyi kibocsátási egységgel, ami fedezni tudja az új üzem beindítása után gyáraiknál összességében megnövekvő károsanyag kibocsátás mennyiségét.

További kvóták megszerzése, megvásárlása a "piacon" a korábbi tapasztalataik alapján igen nehéz. A kvóták közelgő újraelosztása során pedig az eredeti mennyiségnél várhatóan kisebb mennyiséget fognak leosztani, így kevesebbet kap Magyarország, s ezáltal várhatóan kevesebb jut egy-egy cégnek is.

 

Konklúzió: beruházás elmarad.

... ezze együtt (leegyszerűsítve)

--> az új gyárban létesülő újabb 500 munkahely nem jön létre, a gyártás nem növekszik, értékesítés nem növekszik, a potenciálisan várt többlet adóbevétel elmarad, GDP-hez történő hozzájárulás kisebb.

Vagyis a kvóta hiányának, vagy nem kellő mértékben való rendelkezésre állása visszafoghatja a tervezett beruházásokat.

 

Persze tudom, hogy a kérdés sokkal, de sokkal összetettebb, illetve a fenti dilemma kontra környezetvédelem kérdése is szinte "melyik karomat vágjam le?" szitu.  

 

Mégis, szeretném egy kicsit megérteni, hogy nemzetgazdasági szinten, amikor gazdaságunk döglődik, akkor miért jó nekünk a rendelkezésünkre álló kvóta egy részének eladása, különös tekintettel arra, hogy több állam "kvóta-beli" taktikája épp' a felhalmozás, felvásárlás, amit az a cikkből is kitűnik. Ráadásul a megtakarításunk másik oldala, hogy a saját gazdaságunk fejlesztésének is gátat szabuk mindeközben.

 

Ha valakinek van néminemű infója, szívesen veszem. Még akkor is, ha abszolút nem jól látom a helyzetet.

 

Na, megyek.

Még kijavítok néhány dolgozatot, aztán elteszem magam holnapra.

Remélem, ma már nem kell szigorkodnom.

 

Szép estét, jó éjszakát Mindenkinek!

 

Ps:

Azér' nem vagytok semmik!

A semmiből az értékeltek között a negyedik helyre, és ugyanitt a legolvasottabbak közé emelni engem egy unalmas szombat délutánon???!!!???

Engem, aki csak a maga kedvéért irogat időnként!

Kell ez nektek?

Nekem nem!

Nem lehetne, hogy ezt a képességet a jövőben hasznosabban kamatoztassátok?

Kérlek, ne késztessetek hasonló írásokra!

 

 

Apropó!

Mikor nyit reggel a kávézó?

A kávégép is megjavult?

Jeges kávé és juharszirupos kanadai horgászkávé is van?

... és kiadnátok az ablakon? 

Ismét jó volt benézni. :-)

De ez a kávézó már nem az a kávézó. :-(

 

 

Hááát, akkor most nekem is elég.

Nem tudom, mekkora a bili, de jó nagy vihar kerekedett benne.

 

Szerettem bekukkantani a Kávézóba, jó volt ott.

Nem tudom mi váltotta ki a balhét, de már nem is érdekel. Mint ahogy már az sem, hogy kinek van igaza.

 

Valójában a virtuális kandikamerát keresem, mert ez az egész csak egy megcsinált geg lehet.

Tegnap még én is azt hittem, a Kutricáról van szó. Ma már tudom, hogy nem. A Kutrica csak jó ok, hivatkozási alap, hogy az esőtánc is meglegyen, s aztán jöhet a vihar.

 

Létrejött egy jó dolog, amit sokat szerettek. Támadás ért egy látogatót, s ahelyett, hogy e helyzet kezelésére kerül volna sor, maga a létrehozó dobott bombát a közepébe.

Ez egy baráti közösség volt - írták többen.

Barát az, aki a bajban is melletted áll-szokták mondani.

Mire itt szerteszéledt jónéhány "barát".

Ja, hogy szoldaritásként távoztak???

Érteném, ha az lenne, hogy szolidaritásként maradtak.

Különösen becsülöm így azokat, akik épp' maradtak. Szolidaritásként vagy más miatt.

A lufi kipukkant.

 

Nem tudsz dönteni, Gigi? Mi van, ha megint összbalhézna 2 barátod, hogyan dönts akkor?

Most is döntöttél.

Az egyik oldalára álltál a másik ellenére. Legközelebb is meg tudod tenni.

Számomra az viszont nagyon furcsa, hogy mindeközben ügyet sem vetettél arra a további 20-30 (nemtom hány) blogolóra, akik eddig is és most is szerettek téged és az írásaidat.

Barátaid. Persze.

Miközben hagyod, hogy második napja esdekeljenek, könyörögjenek neked, és elhajítod őket. Megyek drágáim. Nem tudok maradni.

Nekem is fontosak a barátaim. Éppen ezért nem hozom őket olyan helyzetbe, hogy könyörögniük kelljen nekem valamiért.

Gigi már nincs. Törölted. Olvastam tegnap.

Ehhez képest ma reggel a Requiem meglepetésként ért.

Poszt van és hozzászólások is vannak. Azóta is vannak folyamatosan.

Most akkor van vagy nincs?

Az időzítés kiváló. Halottak napja.

Akkor ez az egész biztos az agonizálás. Csak sokáig tart.

 

Aki menni akar, azt engedni kell.

Ha fontos és értékes, mint te is, érdemes megkérdezni, hogy "biztos, hogy ezt akarod?".

Ha a válasz "igen", el kell engedni. (Persze utána óhatatlanul is felmerül a kérdés: Biztos, hogy ő is ugyanazt értette barátság alatt? Ha igen, akkor mér' dobott el?)

Kérj időt, gondold át, amit akarsz.

Ha tényleg szereted és tiszteled azokat, akik most könyörögnek neked, akkor a kedves kommentjeik az öröm mellett keserűséget is ki kellene, hogy váltsanak belőled. Keserűséget, mert te magad hagyod és idézed elő, hogy könyörögniük kelljen.

 

Kiálltál valaki mellett. Nagyon szép dolog.

A barátság ennél több.

A barátságban az igaz barát azt is megmondja szemtől-szemben, ha az valamit nem jól lát vagy nincs igaza.

Hogy most ilyen volt-e a helyzet, azt nem tudom.

Egyébként biztos nagyon szeretetreméltó, s nem hiába szeretik itt sokan.

A korábbi írásai olvasása során azonban már sokszor megfordult már a fejemben, hogy jó lenne, ha egy barátja elbeszélgetne vele néhány dologról, mert valaki jól meg fogja mondani neki, s az nagyon fájni fog.

Lehet, hogy épp' ez történt most előzményként.

...és emlékeim szerint nem először.

Én nem tartozom a rajongói közé, bár nem is utálom. (...és ezután sem fogom, de valszeg most kivívom, hogy ő engem igen.)

"a személyes, belső csalódásaim nem tartoznak a nyilvánosságra, elszámolok velük belül, magamban "

Ez most egy kicsit mókás számomra. Tulképpen egyik oka annak, hogy csak időnként olvasgatom épp' az, hogy nem akarok olyan mértékben benne lenni a magánéletében, mint ahogyan ő azt közszemlére teszi.

 

Most jó. Szerki ajánlja rovatban mindkét írás.

Nem tudom, hogy sírjak vagy nevessek.

Vajon miért kerültek ki? Mert olyan jók? Nem hiszem. Komoly mondanivalójuk van? Nem.

Nem tudom milyen humora van Szerkinek, de ha szerki lennék, a jelen (kétnapos) helyzetben akkor tenném ki a 2 írást, ha épp' azt akarnám közölni: lássátok milyenek!

 

Elég.

Egyetértek. ELÉG!

Így csupa nagybetűvel.

Tegnap óta a bejegyzések, hozzászólások rendkívül nagy - szükségesnél és kívánatosabbnál jóval nagyobb - hányada két emberről szól.

... és továbbra is megy helyt-helyt a szurkapiszka. 

Az jó, ha van aki kiáll melletted, de nem szép ha ezzel visszaél az él az ember, s még folytatja is, nem túl szimpatikus stílusban.

Hááát.

Már nem volt jó a Kutrica?

Úgy látom, kicsi volt.

Mostmár az egész nolon ti vagytok.

 

Tényleg ELÉG!

Jó lenne, ha ismét be lehetne kukkantani mindenféle írásba, és bekukkantva nem puskaporos levegő csapja szembe számos posztban a betérőt, és nem ugyanarról és ugyanazokról folyna a terefere.

Túlontúl édes a krémes.

"Gyenesei István sportot felügyelő önkormányzati miniszter azt javasolja, hogy a pekingi ötkarikás játékokon bronzérmes Kozmann György, Kiss Tamás kenukettes az olimpiai bajnokoknak járó jutalmat kapja meg." Ez szép! Hmmm. Biztos, hogy az?

Elolvasom »

Szóval kételyek között hagysz! Nu pakagyi!

Elolvasom »

Nyugi, ez nem óda :-) ... hanem kisregény :-)

Elolvasom »

Hosszútávon igen, rövidtávon ....

Elolvasom »

Déry Tibor "...a magyar nyelvet tekintem legnagyobb földi kincsemnek, s minden porcikámmal tiltakozom megrontása, csúffá tevése, elárulása és kisemmizése ellen."

Elolvasom »

Gárdonyi Géza „Minden nemzetnek fő kincse a nyelve Bármit elveszíthet, visszaszerezheti, De ha nyelvét elveszti, Isten se adja vissza többé."

Elolvasom »

Mi, én és kis ő, észre sem vettük korábban, hogy néz minket. Lehet, hogy csak röviddel azelőtt pillantott ránk, s valami megfogta tekintetét.

Elolvasom »

Másodszorra :-)

Elolvasom »

Zsidó barátném ma eladott a boltosnak egy 50 forintos érmét. 100 forintért.

Elolvasom »

Mindenkinek van egy története. Az övé vajon mi lenne?

Elolvasom »

.

Elolvasom »

Új trendek

Elolvasom »

Csupán stilisztika vagy mégsem? Egy szóvivő és egy riporter kérdezz-felelek játékától ... az édes anyanyelvünkig. Vagy épp fordítva, édes anyanyelvünktől a szővivőségig, a riportig.

Elolvasom »

Mozgalom. Beléptek. Kiléptek.... Mi van???

Elolvasom »